A Csicska egy világvégi magyar tanyán játszódik, ahol a falkavezér családfő (Thuróczy Szabolcs) kínkeservesen szedi össze napról napra a betevőt keményen fogott feleségének és gyerekeinek, miközben mellesleg rabszolgát tart. Csicskáját (az amatőr Szitás Balázs), egy sok hányattatásról árulkodó arcú utcagyereket állítólag ötvenezer forintért vette fél éve, a kert végi pajtában altatja, mint egy lovat vagy disznót, és legalább annyira szüksége is van rá a túléléshez, mintha a család egyetlen, becsben tartott haszonállata volna. Nem agresszort és áldozatát látjuk, hanem két, egymásnak kiszolgáltatott, így-úgy megnyomorított férfit, akiket szorosan, beteg módon fűz össze a szegénység, és az azzal kézen fogva járó lelki sivárság. Amikor Thuróczy azt feleli az elkéredzkedő csicskának, hogy "szerinted én mióta vagyok itt?", az egy csodálatos, iszonyú precíz filmes pillanat. Felnevetünk az abszurd és kegyetlen riposzton, de a hangunk rögtön el is csuklik, ahogy fejbe vág a mondat igazsága. A forgatókönyv a remek, lezáratlan és nyugtalanítóan kevéssé drámai végkifejletig tökéletesen klappol, de aki életet lehel bele, az persze Thuróczy. Kiváló, mint mindig, és úgy tud átsiklani egy szempillantás alatt a nyers férfierőből az összetört emberi roncsba, aztán meg vissza, ahogy azt csak az életben szoktuk látni néha.